Korea ékkövei

Versek

2018. április 11.
A mi költészet napunk alkalmából összeszedtem pár koreai költő tollából származó verset.

Csong Cshol

Minél erősebb a záporeső,
a lótusz annál frissebb.
De a szirma, pillants oda:
egyáltalán nem lett vizes.
Szeretném, ha a lelkem is
tiszta lenne, mint a lótusz
.

Sin Hum

Virágzás, lombhullás:
évszakok körforgása;
Zöld hernyó vonaglása
pillangó táncává lesz.
A váltást ki hozza létre,
ki működteti a csodát?

Sin Hum

Véremmel festeném le
távoli kedvesemet,
Fehér falra tenném képét,
hogy mindig csodálhassam.
Ég-urunk miért akarja
az elválást, a kínt?

Seo Jung-ju - Egy őszirózsa mellé

Virággá szeretgetve az őszirózsát
A kakukk kiabál talán
Egész tavasz óta
Újra, virággá szeretgetve az őszirózsát
Mennydörgés robajlik
Fekete felhők hátán.
Réges-rég, az ifjúság elmúlt útján
Szíved szerelemben s vágyódásban bágyadt
Most kivirultál, akár a húgocskám
A tükör előtt ácsorogva.
Kényszerítsd sárga virágaidat
Melyek elfagyhattak volna múlt éjjel;
Akárcsak másnap a húgocskám,
Nem lelek nyugtot éjszaka.


Kim Hu-ran - Szökőkút

A napfényben
ezüst halak százai
rajzottak keringőben.
Ahogy a szél játékosan
felborzolta a színét,
kacagást szitált
szertehintve.
Az egész földet átszínezte
a ragyogó szivárvány.
Pislogva vizes pillákkal
csinosan, szégyellősen,
homályos eső permetében
te vagy
a város
májusi menyasszonya.


Yoo Ja-ho - Egy őszi dal

Taníts meg elveszíteni.
A gyümölcsök bölcsessége mentén
Ahogy lehullanak
Hirtelen ez az ősz
Rám helyezi, mint kegyelmet
Az élő tudást, hogy
Elveszíteni
Sokkal értékesebb
Mint megtartani.
Taníts elindulni.
Mennyivel ragyogóbb
Elmenni,
Mint maradni.
Legyen minden rejtek,
Amit a vándormadarak hagynak
Maguk mögött e sötétlő mezőn
Becsületérméje
Az ígéretnek.

Heo Hyung-man - Nyárvég

Egy szúnyog repül igen alacsonyan
Egy röpke pillanat, és már beborult
Egy fenyőfa, félúton föl a hegynek
Bennrekedt a fekete felhőben
Nyugtalanul, a föld madarainak
Hangja mind egyszerre fölszáll,
Csatlakozik a szél erős fúvásához

Több a napoknál, melyeket éltem
A napok, amiket még talán élni fogok, még kurtábbak lesznek
Minden élő az egekben
Visszasiet a földre

Csong Cshol - A víz

A vízre árnyékot vetve
a hídon szerzetes megy át.
Hé, barát! Állj meg egy szóra:
áruld el, merre tartasz?
Botjával az ég felé bök,
felém se néz, siet tovább.


4 megjegyzés:

  1. Nekem A víz című vers tetszett a legjobban. A többi nagyon érdekes volt, köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is az az egyik kedvencem. Mondjuk kicsit furcsa, hogy nem rímelnek a versek, de így is érdekesek szerintem.

      Törlés
  2. Kedves Buli Vivien-- Mivel nekem a versek a gyengéim ide írok egy pár sort.A blogod nagyon tartalmas ,jól összeállított, érdekes dolgokat tartalmaz. Jó olvasgatni olyan dolgokról amik máshol nem találhatók. Kivánok neked továbbra is kitartást a munkádba . A versek csodálatosak. Köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon örülök, hogy elnyerte a tetszésed, és remélem, hallok még itt rólad! ^^ Mindig öröm, ha valakinek tetszik a munkám. Igyekszem a továbbiakban is hasonló dolgokat hozni.
      Köszönöm, hogy benéztél hozzám!

      Törlés