Korea ékkövei

Mitológia: koreai istenségek

2020. november 16.
DALNIM (달님) a Hold istennője. Valaha egy Dalsun nevű kislány volt, aki felmászott a Mennyekbe, és holddá változott.

A kép csak illusztráció
Abban az időben, amikor csak a csillagok léteztek, a Nap és a Hold előtt volt egy szegény parasztasszony, aki rizspogácsákat adott el az életben maradásért. Ennek a parasztasszonynak két gyermeke volt, egy fiú és egy lány. Haesik, a legidősebb a kettő közül egy bölcs és felelősségteljes fiú volt, míg a lánynak, Dalsunnak ártatlan és bizakodó szíve volt.

Egy nap, mikor a rizspogácsák árulásából indult haza az anya, összetalálkozott egy tigrissel a domb tetején. A tigris rizspogácsát követelt, cserében pedig azt mondta, meghagyja az anya életét. A nő megijedt, és odaadta a kosarából a megmaradt rizspogácsák legjobbikát, így a tigris otthagyta az asszonyt, aki folytatta útját. Azonban hamarosan a tigris újra meg újra megjelent, és addig kért újabb és újabb rizspogácsákat, míg egy sem maradt. Az anya könyörgött az életéért, esedezett a tigrisnek, hogy a gyermekei kedvéért hagyja meg az életét. Arra a gondolatra, hogy nem csak egy, de három embert is elfogyaszthat vacsorára, a tigris felfalta az anyát, majd felöltötte a ruháit. Ilyen álcában ment a parasztasszony házába, remélve, hogy becsaphatja a két gyermeket.

Ám mikor a tigris megérkezett a házhoz, zárt ajtókat talált. A gyerekeket nem győzte meg az álcázott tigris. Azonban a tigrisnek valahogy sikerült elhitetnie velük, hogy ő az anyjuk, és a gyerekek ajtót nyitottak. Micsoda meglepetés érte őket akkor! A gyerekek sikítva menekültek a tigris elől, aki körbe-körbe üldözte őket a házban, majd ki az ajtón, fel egy fára. A tigris azonban talált egy fejszét a házban, és elkezdte kivágni alattuk a fát. Abban a pillanatban Dalsun imádkozni kezdett a Mennyekhez, hogy küldjenek le nekik egy kötelet. Azért könyörgött, hogyha ő és a bátyja igaz szívűek, és méltóak a megmenekülésre, akkor a kötél legyen elég erős, hogy megmentse őket. Ha azonban nem érdemesek rá, a kötél legyen öreg és rohadt, hogy lezuhanjanak. Akkor pedig egy erős kötél hullott alá az égből, és a két gyermek mászni kezdett, míg el nem érték a Mennyeket.


SEOKGA (석가) egy lázadó, csaló isten. Ő és Mireuk voltak a felelősek a világ megteremtéséért. 

A kép csak illusztráció
A Changsega (az univerzum teremtésének dala) szerint, Seokga istenség három versenyen is megpróbálta legyőzni Mireukot, a világ kezdeti teremtőjét. Az első versenyen az volt a feladatuk, hogy feszítsenek ki egy kötelet az Északi-tenger mentén. S míg a versenyen Seokga ezüst kötele elszakadt, addig Mireuk arany kötele ép maradt. Így Mireuk győzelmet aratott. A második versenyen az volt a feladatuk, hogy kössék össze a Seongcheon folyót a világ összes többi folyójával. Seokga felhőszakadásokat idézett, de nem tudta elérni, hogy a Seongcheon összekapcsolódjon az összes többi folyóval. Mireuk téli jeget hívott, és összekötötte a Seongcheont az összes többi folyóval, mivel a víz megfagyva tágul.

Az utolsó versenyen Mireuk és Seokga magnólia virágot ültetett. A két istenségnek el kellett aludnia, s az az istenség, amelyik felé a magnólia álmukban hajolt, nyert. A magnólia Mireuk felé hajolt, de Seokga levágta a virágot, és a saját ölébe tette. A haragra gerjedt Mireuk elátkozta a földet, ezzel hozva a tökéletlenséget a világra. Seokga, az igazságtalan győztes, ezután börtönbe zárta Mireukot. Három nap múlva azonban Mireuk elmenekült a börtönből. Válaszul Seokga utasította háromezer papját, hogy eredjenek Mireuk nyomába, és öljék meg. S bár a küldetés sikeres volt, a vállalkozás mégis hiábavaló: a föld már hibás állapotban maradt.

GAMEUNJANG-AGI (가믄 장 아기), a sors és a szerencse istennője. 

A kép csak illusztráció
A legenda egy kolduspárról szól, akik világra hozták első gyermeküket. A környékbeli gazdák ajándékokat gyűjtöttek nekik, és egy ezüst tálban adták oda az anyának és a gyermekének, ezért az első kislányt Ezüst Gyermeknek nevezték el. A második gyermek születésénél a gazdák egy réz kagylóban hozták az ajándékaikat, ezért a kislányt Réz Gyermeknek nevezték el. A harmadik lány születése után az emberek már csak egy fából készült tálon hozták az ajándékokat, ezért a harmadik lányt Fa Gyermeknek nevezték el; ő volt Gameunjang-agi. 

Születésével szerencse és gazdagság köszönt a koldusok házába. A szülők meggazdagodtak, és elfelejtették, hogy valamikor koldusok voltak. Egy napon megkérdezték a lányaikat, kinek köszönhetik  a jó életüket. Az első két lány azt felelte, hogy az égnek, a földnek és a szüleiknek köszönhetik boldogságukat. A legfiatalabb lány azonban elvárásuk ellenére azt válaszolta, hogy az égnek és a földnek, az apának és az anyának, valamint a saját erejének köszönheti boldogságát. Az apa annyira mérges lett a válasz hallatán, hogy kidobta a legfiatalabb lányát a házból. Bosszúból Gameunjang-agi húgait százlábúvá és gombává változtatta, míg a két szülőt vaksággal sújtotta.

Gameunjang-agi az országot járva menedéket talált egy családnál, ahol három fiúgyermek élt. Mikor ezek a fiúk elmentek, hogy gyökereket gyűjtsenek, a két idősebb mindig megtartotta magának a gyökér jó részeit, a rosszakat pedig a lánynak adták. Ám a harmadik fiú a gyökér legrosszabb részét mindig maga fogyasztotta el, a jobb részeket pedig Gameunjang-aginak adta. Végül a harmadik fiúval egymásba szerettek. Egy nap az erdőben arany gyökereket találtak, és meggazdagodva házasságot kötöttek és boldogan éltek.

De hamarosan Gameunjang-aginak elkezdtek hiányozni a szülei, ezért egy bált szervezett, amire meghívta az ország minden koldusát és vak emberét. Mindenhonnét jöttek, ám a lány nem találta a szüleit. Mikor már a bál kezdett a végéhez közeledni, befutott egy vak koldus pár: Gameunjang-agi szülei. A lány ételt adott nekik, és felfedte előttük kilétét. A szülei pedig döbbentükben elkezdték visszanyerni a látásukat.

SAMSHIN-HALMANG (삼신 할머니) az élet és a szülés istennője. 

Valaha emberlány volt, ám miután megnyerte a virágok kinyílásának versenyét (a virág az élet jelképe a koreai mitológiában) a Sárkány király lánya ellen, istennővé vált, aki a terhességért és a babák megszületéséért felelt. Megvédi a babákat és az anyákat a veszélyektől, és ő a bábák védőszentje is. Azt beszélik, hogy amikor egy bába meghal, szellemé válik, amit Samshinnek hívnak, és onnantól Samshin-halmangnak segít megvédeni a babákat és az anyákat. A Samshin-halmang más néve Samsin Halmoni, vagyis Samshin Nagymama. 

A képcsak illusztráció.


YUHWA (유화) a fűzfák istennője. Ő Habaek, a folyók és vizek istenének lánya, akit megkívánt a napisten, Haemosu. A napisten úgy ejtette csapdába Yuhwát, hogy néhány vonalat rajzolt a földbe, amiből hatalmas réz palota növekedett. Yuhwát és nővéreit annyira lenyűgözte az építmény, hogy bemerészkedtek, odabent pedig Haemosu és kísérői üdvözölték, majd pazarul elszórakoztatták őket. Mikor pedig a napisten jelt adott, a kísérői becsapták az ajtókat, hogy csapdába ejtsék a három istennőt. Két nővérének sikerült elmenekülnie, de Haemosu elfogta Yuhwát, majd feleségül vette. Az istennőnek végül sikerült elmenekülnie, azonban ezért a vétekért száműzték az apja királyságából, és halandó életre ítélték, majd egy patakba vetették. Néhány halász azonban kimenette, és mivel elkábította őket a szépsége, a puyeoi királyhoz, Keumwához vitték. A király elismerte szépségét, és ágyasának fogadta. Azonban amint a folyóba vetett nőt napfény érte, megszülte Haemosu fiát: Jumongot. 


KIMSURO. Krisztus után 43 körül kilenc vén kormányozta Korea Kaya nevű régióját. Mivel azonban nem volt egy központi hatalom, és régió széttagolt volt, így az emberek a mennyi istenhez, Hwaninhoz imádkoztak egy erős uralkodóért, hogy egyesítse őket. Hwanin hangja pedig egyszer csak felcsendült a mennyekből, több száz embert vonzva a Kuji-hegyre, ahol arra utasította őket, és a kilenc vént, hogy énekeljék el a Kujigát*. A dal eléneklése után Hwanin egy arany ládát eresztett le az égből, amely hat nagy arany tojást tartalmazott. Ezekből a tojásokból kelt ki Kimsuro isten és öt szolgáló arisztokratája, akik mind kilenc méter magasra nőttek, alig pár nap alatt. Kimsuro egyesítette a kilenc városállamot és létrehozta Kaya királyságot, párbajban legyőzte Talhae istenet  (Silla leendő alapítóját), és nem volt hajlandó megházasodni, amíg az istenek feleséget nem küldtek hozzá Indiából; ő volt Hwangok.

*(A Kujiga a Kuji hegyről kapta a nevét, arról a hegyről, ahol elénekelték. Ez állítólag Korea legrégebbi dallá komponált verse. A Kuji egyébként "finom teknőst" jelent. Amellett pedig, hogy ez Korea legrégebbi verse, a mágia-vallási jelentősége miatt is fontos. A vers, dal kántálást tánc is kísérte, így ez a koreai sámán-rituálé egyik legkorábbi (ha nem az első) rögzített példánya. A dal formája az ősi varázslatokra is jellemző univerzális képlet: megnevezés - parancs - feltételezés - fenyegetés.)

 

A vers így hangzik: 

Keobuga, Keobuga
Meorireul naeeora
Naeeonoch'i aneumyeon
Kuweo meogeuri**

 

Teknős, teknős,
dugd ki a fejed!
Ha nem teszed,
megsütünk és megeszünk téged!***

 

** Az eredeti szöveget nem találtam meg, csak a romanizáltat.
***A magyar fordítás a sajátom, szóval kérlek, nézzétek el nekem a műfordítói képességeim hiányát.

 

IGONG (이공), más néven Hallakkungi. Ő az az isten, aki az Élet és a Halál Virágoskertjét gondozta. Minden virág, ami ebben a kertben nő egy élő ember lelke, Igong pedig az életük hosszát és minőségét felügyelte. Az isten úgy vetett véget az emberek életének, hogy leszakította a megfelelő virágot (a lelküket), majd pedig a lelkük érdemei alapján az újjászületésükről is döntött. Ezt az istent csak Jeju szigetén, Korea déli partjainál fekvő hatalmas szigeten imádták.


HABAEK (해밝) a Yalu folyó istene, ami ma Észak-Korea és Kína határán folyik. Ennél fogva Habaek fontos feladata volt az északi határ őrzése. Habaek lányát, Yuhwát foglyul ejtette, és a menyasszonyává tette a napisten, Haemosu. Habaek panaszt tett Hwaninnak, az istenek mennyei királyának, aki utasította Haemosut, hogy találkozzon a feldühödött apával. A találkozás során azonban párbajba keveredtek, és Haemosu legyőzte Habaeket, de aztán jóindulatúan beleegyezett egy formális, hivatalos esküvőbe. Ezt követően a még mindig vonakodó menyasszony elmenekült, és Keumwa királyánál lelt menedékre.

KOENEGITTO, Jeju sziget háborús istene. 

Kép forrása ITT
Koenegittonak volt egy bronz gongja (tamtam), amelyet egyszer megkongatva milliónyi katonából álló sereget volt képes varázsolni, kétszer megkongatva pedig el tudta tüntetni a sereget. Koenegitto egy kegyhelyisten, Sochonguk fia volt, édesanyja pedig egy halandó nő, Paek Chunim. Mikor Koenegitto három éves volt, olyannyira irányíthatatlanná vált, hogy az anyja egy ládába zárta, a ládát pedig a tengerbe dobta.

Koenegitto kiszabadult a ládából, feleségül vette a tenger sárkányistenének legfiatalabb lányát, de felkérték, hogy hagyja el a tengeri királyságot, miután hatalmas étvágya kiürítette a sárkányisten éléskamráját. Feleségével a koreai szárazföldön fekvő Chonjába ment, ahol Koenegitto hőssé vált azzal, hogy elűzte az északról betörő hadsereget (amit többfejű tábornokok vezettek). A bronzpáncélos félisten ezután diadalmasan visszatért Jeju-szigetre, hogy bosszút álljon szülein, amiért a tengerbe dobták. Halálra rémítette mindkettőjüket, majd apját hegygerincé, anyját szentélyé változtatta.


HAEMOSU - A koreai napisten, akit általában varjútollakból készült fejdísszel ábrázolnak, melyek abból a gigantikus varjúból származnak, amelyet megölt, amikor ellopta a napot, majd pedig visszatette az égre. Haemosu legfőbb fegyvere egy napkard, amely ugyanolyan fényesen ragyogott, mint a nap.

Épp mint a nap, az ő otthona is az egekben volt, ám minden hajnalban elhagyta azt, és a Föld felé repült a szekerével. A szekér neve Oryonggeo volt, öt sárkány húzta, és gyorsabban haladt a szélnél. A napisten kísérete eközben óriási fehér hattyúkon követte, amelyek ezerszínű, zenét árasztó felhőkön utaztak. Haemosu és udvara Puyeoban landolt, a Három Királyság fővárosában. Ott a napisten egész nap a halandók ügyeivel foglalkozott, naplementekor pedig visszatért az otthonába. Haemosu megkívánta, majd feleségül vette Habaek egyik lányát, Yuhwát, aki bár elmenekült, de fia született a Nap istentől.

Choi Minhwa művész munkája: "Haemosu csatája"


A képek és néhány isten történetének forrása: ITT
Egyéb forrás: ITT

2 megjegyzés: