Korea ékkövei

Never Said Goodbye

2018. december 12.
Műfaj: romantikus

Dátum: 2016

Játékidő: 100 perc

Ország: Kína

Ismertető: A film egy tragikus történetet mesél el, ami Jun-Horól, a koreai cserediákról és Xiaoyou-ról szól.

Főszerepben: Lee Joon Gi (Jun-Ho), Zhou Dongyu (Xiaoyou) és Ethan Juan (Tian Bo)


Online: Filmezz.eu

Véleményem: Hát ez a film megsiratott, de rendesen. Elolvastam én az ismertetőt (igen, ezt az egy sort) mielőtt belekezdtem, de valahogy nem erre számítottam. Valahogy a borítónak sem volt olyan hangulata, ami tükrözte volna a filmet. Azt hittem, valami se veled se nélküled történet lesz, amit végig fogok szenvedni - pedig hát nem az volt. Így is szenvedtem rendesen, de legalább azért, mert nagyon jól megcsinálták.

A történet, ahogy azt olvashattátok Jun-Ho és Xiaoyou szerelmét hívatott bemutatni, ami egyáltalán nem végződött happy enddel. Egy tragédia miatt Jun-Ho úgy döntött, jobb, ha Xiaoyou minél hamarabb hozzászokik ahhoz, hogy elveszítette Jun-Ho-t. A két szerelmes már a film legelején szakított, én kis naiv meg azt gondoltam, jól van, majd Jun-Ho úgyis visszatér, együtt lesznek, mindenki boldog lesz, beleértve engem is. Hát ilyen szempontból nagyot koppantam. Nem, Jun-Ho nem jött vissza, és nem voltak együtt.

A film főhősnője, Xiaoyou, valójában egy nagyon életvidám, kicsit szeleburdi, házsártos és parancsolgatós lány volt, de mindemellett nagyon szerethető. És piszok erős. Miután elveszítette Jun-Hot, képes volt talpon maradni, vagy legalábbis úgy tenni, mint akivel minden rendben van. A barátai aggódtak is, dühösek is voltak rá, mert látszólag úgy tűnt, Xiaoyou-t egyáltalán nem viselte meg Jun-Ho elvesztése - pedig hát de, csak mindezt ők nem látták. Ők nem hallották a fiú hangját úgy, ahogy Xiaoyou, ők nem "képzelték", hogy látják a fiút, mikor az nem is volt ott. Ők nem sírták minden éjjel álomba magukat, ahogy Xiaoyou, és nem kezdtek el törni-zúzni, mikor úgy érezték, már nem bírják elviselni a fiú hiányát - nem úgy, mint Xiaoyou. A lány, bár nem mutatta, nagyon szenvedett. Egy idő után igyekezett megszabadulni minden emlékétől is, amit Jun-Ho-hoz kötötte, hátha akkor elmúlik a fájdalma. Közben pedig nagyon vágyott arra, hogy valaki törődjön vele, megvigasztalja, vigyázzon rá.

Jun-Ho döntésével én személy szerint nem értettem egyet, de lehet csak azért, mert a döntése miatt másfél órán keresztül sírtam, vagy mert nem voltam az ő helyzetében, és nem érhetem ezt meg, nem tudom. Mindenesetre picit haragudtam rá, de igazából nagyon-nagyon sajnáltam őt, és majd' megszakadt érte a szívem. Ő épp annyit szenvedett, mint Xiaoyou, ha nem jobban, és az utolsó percig kínozta magát azzal, hogy a lány mellett volt - ha az nem is tudott róla. Nem adta fel a lányt egy pillanatra sem, a döntésével neki akart jót, de közben mindketten szenvedtek tőle.

A sok sírás és fájdalom után nagyon örültem, hogy a történet szépen zárult. A tragédia után Xiaoyou élete is visszatért a régi kerékvágásba, boldog befejezést kapott, amit szerintem nagyon megérdemelt. Nem mondom azt, hogy ne nézzétek meg a filmet, mert egyszer mindenképpen megéri. Csak készítsétek elő a százas zsepit, mert sírós egy film.

Lawless Lawyer OST








Lawless Lawyer

2018. december 8.
Műfaj: jogi, thriller

Dátum: 2018

Részek száma: 16

Főszerepben: Lee Joon-Gi (Bong Sang Pil), Seo Ye-Ji (Ha Jae-Yi), Lee Hye-Young (Cha Moon Suk), Choi Min Soo (An O-Joo), Kim Byung Hee (Tae Gwang Soo), Lim Ki Hong (Geum Gang), Seo Ye-Hwa (Geum-Ja), Yum Hye-Ran (Nam Soon Ja) és Cha Jung Won (Kang Yeon-Hee)

Ismertető: Bong Sang Pil ügyvédként dolgozik, az egyik legsikeresebb az országban. Képes előnyt kovácsolni a törvényekben rejlő kiskapukból. Az anyjáért akar bosszút állni, szemben az abszolút hatalommal. Amikor Bong Sang Pil gyerek volt, Gisongban élt az édesanyjával, aki szintén ügyvéd volt. A nő elvállalt egy ügyet, amelyben Cha Moon Suk volt a bíró. Cha Moon Suk bírónő a város legtiszteletreméltóbb személyisége volt és manapság is az. Egy éjjel Bong Sang Pil a szemtanúja volt, amint az anyját megölte Cha Moon Suk egyik embere. Bong Sang Pil elhagyta Gisongot, hogy a bandavezér nagybátyjával, Choi Dae Woong éljen Szöulban. Sang Pil elhatározta, hogy ügyvéd lesz, és bosszút áll mindazokon, akik felelősek anyja haláláért. 18 évvel később ügyvédként dolgozik. Látja a híreket a tévében, miszerint egy nyomozót letartóztattak Gisongban, a polgármester meggyilkolásának vádjával. A nyomozónál lehet Sang Pil anyja megölésének kulcsa, így 18 év után először visszatér Gisonba. 



Véleményem: Nem is tudom, hol kezdjem. Nagyon, nagyon szeretem a jogi sorozatokat, és nagyon szeretem Joon-Git is, mert ennek a pasinak olyan tehetsége van a színészethez, mint senki másnak. Bármilyen szerepben, bárhol helytáll, nem számít, "milyen bőrbe bújik". 

A történet egy bosszúról szól, amit Sang Pil 18 éve tervezget, és most végre esélyt kap, hogy végigvigye. Egy pillanatig sem habozik, és nincs semmi, ami eltántoríthatná attól, amit akar. Az egész sorozatot az teszi a legizgalmasabbá, hogy itt mindenkinek van veszíteni valója, mindenki küzd valamiért, amire a legjobban áhítozik, mindenki védelmez valakit, akit nem akar elveszíteni, és ez gyakran hatalmat ad az ellenség kezébe. 

A sorozat eszméletlen jól lett felépítve. Szépen elkezdték, behozták a bonyodalmakat, izgalmassá tették, majd szépen lezárták, és nem maradtak elvarratlan szálat, végül mindenre választ kaptunk, végül mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Az elsőtől az utolsóig mindegyik rész izgalmas volt, nem volt olyan jelenet, ahol unatkozni lehetett volna. 

Amit én a legeslegjobban szerettem a sorozatban, az iszonyú nagy ellentét volt a jó és rossz karaktereink között. Az, ahogyan Sang Pil csapata Sang Pillel viselkedett egyszerűen minden mosolyt és könnyet kicsalt belőlem. Imádtam, hogy milyen hűségesek voltak hozzá, hogy mindig hallgattak rá, hogy törődtek vele, hogy szerették őt, és hogy Sang Pil is ugyanígy érzett a kis csapata iránt, akikkel dolgozott. Egy igazi hülye banda voltak, akik állandóan pörögtek, és mindenben megtalálták a viccet, de ha Sang Pil valami fontos feladatot bízott rájuk, rögtön odafigyeltek, hogy jól csinálják. Annyira szerettem őket, hogy azt nem tudom elmondani. Semmi pénzért nem fordítottak volna hátat egymásnak. Szeretet, hűség, barátság és családiasság volt közöttük, amit imádtam.

Aztán ott volt a rossz oldal, An O Joo, Cha Moon Suk és Nam Soon Ja. Bár úgy tűnik, szövetségesek, mégis mindegyikük áskálódik, és kihasználja a másikat, keresztbe tesznek egymásnak, a pénzért a saját anyjukat is eladnák. Senkihez nem kötődtek, semmi sem volt szent nekik. Először hatalomra segítették egymást, majd letaszították onnan. Nagyon látványos volt a különbség a két oldal között, és ez nagyon tetszett.


A másik legjobb dolog, amit szerettem a sorozatban az az volt, hogy végre olyan negatív karaktereket kaptunk, akiket tényleg csak utálni lehetett. Cha Moon Suk például egy velejéig romlott nőszemély volt, aki ugyan a bírói székben ült, és akit ugyan mindenki az egekig magasztalt, mégsem volt benne egy csepp igazságosság sem, egy csepp megbánás vagy szánalom sem. Nem érdekelte, ki áll az útjába, mindenkit félreállított, kénye-kedve szerint manipulálta az embereket. Semmi nem volt benne, amit szeretni lehetett, és ez nagyon jól esett. Végre nem kaptak a fő gonosz karakterek sajnálni való múltat, vagy olyan jeleneteket, ahol az ember megsajnálta őket. Nyugodt szívvel, boldogan utálhattam őket 16 részen keresztül. 

Aztán ott volt An O Joo, szintén az egyik rossz fiú, akit egyébként én nagyon bírtam egy darabig... Aztán valami olyasmit tett, amit utána soha többé nem bocsájtottam meg neki, és onnantól kezdve gyűlöltem. Ki nem állhattam a gusztustalan akcentusát, a fejeket, amiket vágott, ahogy járt, ahogy nézett, ahogy levegőt vett... Mindent utáltam benne. Bár a vége felé bepróbálkoztak a készítők ezzel a megsajnálós dologgal, de esélytelen volt.  

Na de térjünk rá a főszereplőinkre. Bong Sang Pil egy kicsit rossz fiú volt, egy kicsit jófiú, mikor hogy hozta a sors. Annak ellenére, hogy mindenét a bosszúra építette nem vált egy befordult, mogorva karakterré. Éppen ellenkezőleg, egyszerűen állandóan pörgött, életvidám volt, mindig viccelt és mosolygott, és ezt nagyon szerettem benne. Az a típusú férfi volt, aki mindig tudta, mit csinál, mindig volt B és C terve, nem lehetett meglepni semmivel. Egyszerűen még a néző is feltétlenül megbízott benne, és biztosak lehettünk benne, hogy akármi is sül el rosszul, azt ő mg tudja oldani, vagy van rá egy terve. Ezenkívül pedig akár egy golyót is bekapott volna azokért, akiket szeret.

Ha Yae-Ji az egyik legtökösebb női karakter, akit eddig láttam. Nem hisztizik, nem nyavalyog, nem drámázik. Pontosan tudta, mit akar, hogy akarja, mi/ki a fontos neki. Mindig ott volt Sang Pil mellett, hogy biztassa és segítsen neki, és nem utolsó sorban még szája is volt, hogy kimondja a véleményét, és kiálljon magáért.

Nagyon tetszett a szerelmi szál is. Annyira aranyos, mégis valóságos volt. Bár sajnálom, hogy alig 1 vagy 2 csókjelenetet kaptunk, de most annyira igazából nem hiányzott. Nagyon szépen lett felépítve az ő történetük is, bár annyira nem ezen volt a hangsúly. Szerettem a bizalmat, ami kettejük között volt, a kémiát és azt a finom vibrálást, ami minden közös jelenetüknél ott volt. Nagyon aranyosak voltak együtt.

Imádtam az akció jeleneteket is, baromi menőek voltak. Már a City Hunternél leírtam, mennyire imádom az ilyen jeleneteket, de most újra le kell írjam. Joon Gi-nek nagyon jól állt a verekedés.

A történetet maga bár egy kissé már megszokott volt, hisz sok más sorozatban is ez a séma, halott szülő(k), és egy bosszúra éhes gyerek, de azt hiszem, itt a karakterek voltak azok, amik az egészet újjá, élénké és izgalmassá tették. Nagyon szépen elkezdték és lezárták, az utolsó pár perc nekem nagyon tetszett. A sok izgalom után végre kaptunk pár percnyi nyugit, és ellazulhattunk, ahogy a szereplőink továbbléptek, lezárták a dolgokat.

Nem is tudom, mit mondhatnék még a sorozatról nektek. Nagyon nagyon tetszett, izgalmas volt, vicces, rengeteg poént kaptunk. Joong Gi az egész sorozatban olyan érdekes fejeket vágott, hogy néha majd' lefordultam a székről, ami csak egy plusz volt a humor kategóriában. Nagyon tudom ajánlani nektek, a történet miatt is, a szereplők miatt pedig pláne!

Tanulj koreaiul VI. | Sorszámnevek és törtek

2018. december 1.
Az előző posztban a számokat vettük át, úgyhogy most térjünk is rá a sorszámnevekre, amik lényegesen könnyebbek, mint a számok. Miért? Mert a legtöbb esetben csak egy ragot kell odabiggyeszteni a hagyományos számok mögé. A korábbi bejegyzésben megtanultuk, hogy létezik hagyományos és sino számrendszer. A sorszámok képzése szinte mindig a hagyományos számrendszer segítségével képződik.
A legtöbb esetben úgy képezzük a sorszámneveket, hogy a hagyományos számok után odatesszük a 번째 (beonjjae) ragot. Azonban az "első", "második" és "harmadik" sorszámnevek kivételt képeznek. Az "első" teljesen rendhagyó, a sorszámnak semmi köze nincs az eredeti számhoz, míg a "második" és "harmadik" sorszámnév alakban rövidül.

Első - 번째 (cheos beonjjae)
Második - 두 번째 (du beonjjae)
Harmadik - 세 번째 (se beonjjae)
Negyedik - 네 번째 (ne beonjjae)
Ötödik - 다섯 번째 (daseot beonjjae)
Hatodik - 여섯 번째 (yeoseot beonjjae)
Hetedik - 일곱 번째 (ilgob beonjjae)
Nyolcadik - 여덟 번째 (yeodeolb beonjjae)
Kilencedik - 아홉 번째 (ahob beonjjae)
Tizedik - 열 번째 (yeol beonjjae)
Huszadik - 스무 번째 (seumu beonjjae)
Harmincadik - 서른 번째 (seoleun beonjjae)
Századik - 백 번째 (baek beonjjae)

Sorszámnevek sino számrendszerben

Sino-koreai számokkal is képezhetőek sorszámnevek, de ezek használata nagyon ritka. Viszont események nevében mindig ez a típus szerepel. Ebben az esetben a sino számok elé be kell illeszteni a (je) szócskát, hogy sorszámneveket képezzünk.

Első - 제 일 (je-il)
Második - 제 이 (je-i)
Harmadik - 제 삼 (je-sam)
Negyedik - 제 사 (je-sa)
Ötödik - 제 오 (je-o)
Hatodik - 제 육 (je-yuk)
Hetedik - 제 칠 (je-chil)
Nyolcadik - 제 팔 (je-pal)
Kilencedik - (je-gu)
Tizedik - (je-sip)


Törtek - 분수 (bunsu)
 
Hogy az élet ne legyen olyan könnyű, ők pont fordítva mondják a törteket, min mi. Mi a számlálót mondjuk először, és utána a nevezőt, ők pedig pont fordítva! Tehát, koreaiul először kimondjuk a nevezőt, odatesszük mögé a (bun) szót + a birtokos jelzőt, ami a (ui). Ami nagyon fontos, hogy kiejtéskor a számokat a SINO számrendszer szerint kell mondani!

Fél - 2분의 1 (ilbuni-il)
Egy és fél/másfél -1과 2분의 1 (il-gwa-ibun-il)
Egyharmad - 3분의 1 (sambuni-il)
Kétharmad - 3분의 2 (sambuni-i)
(Egy)negyed - 4분의 1 (sabuni-il)
Háromnegyed - 4분의 3
Ötöd - 5분의 1
Hatod - 6분의 1
Heted - 7분의 1
Nyolcad - 8분의 1
Kilenced - 9분의 1
Tized - 10분의 1
Század - 100분의 1

Nos, ez a bejegyzés ennyi lett volna. Remélem, hasznos volt, és tanultatok valami újat!

Love By Chance

2018. november 25.
Műfaj: romantikus, iskolai, BL

Ország: Thaiföld

Részek száma: 14

Dátum: 2018

Ismertető: Pete egy jóképű, magas srác, aki körül mindig nagyon sok lány legyeskedik. Esélyük viszont nem sok van, mivel Pete meleg, ami miatt sokat piszkálják. Egy nap, amikor éppen bántják Ae megjelenik és segít neki. Ezek után Ae Pete “testőrévé” válik. Pete beleszeret Ae-ba, viszont úgy dönt, hogy titokban tartja, ugyanis tisztában van azzal, hogy Ae nem meleg, mint ő.

Főszerepben: Perth Tanapon Sukhumpantanasan (Ae), Saint Suppapong Udomkaewkanjana (Pete), Mean Phiravich Attachitsataporn (Tin), Plan Rathavit Kijworaluk (Can), Yacht Surat Permpoonsavat (Pond), Title Kirati Puangmalee (Tum), Earth Katsamonnat Namwirote (Tar), Cherreen Nachjaree Horvejkul (ChaAim)



Véleményem: Ahogy láthatjátok az ismertetőből is, ez egy BL (Boys Love) dráma, méghozzá thai, nem koreai. Teljesen véletlenül találtam rá, és nem is gondoltam, hogy megfogom nézni, mivel eddig még sosem láttam BL drámát; ez volt az első. Aztán meg ne kérdezzétek, hogyan, de rákerestem, és elkezdtem nézni. És annak ellenére, hogy teljesen új volt nekem a műfaj, iszonyatosan tetszett!

Kezdjük a sztorival. Nos, azt meg kell mondjam, a sorozat nem szól sok mindenről. Az egész 4 egyetemista páros szerelmi élete köré épül, mindenféle vicces és szomorú jeleneten keresztül bemutatva. Nagyon könnyed, nevetős sorozat, ami a sok nehéz koreai dorama után igazi felüdülés volt. Tehát ha valaki a sztori miatt akarná elkezdeni, az ne várjon nagy dolgokat. Ez tipikusan az a sorozat, ami a karakterek miatt volt nagyon élvezhető.

Ae volt az egyik főszereplő, akit én nagyon-nagyon szerettem. Az a fajta srác volt, aki nehezen fejezte ki az érzéseit, nem szeretett gyengének mutatkozni az előtt, akit szeretett, és ezért nagyon sokszor akaratlanul is megbántotta Petet. Iszonyú védelmező anyatigris volt, aki tényleg mindig ott volt, hogy kihúzza Petet a csávából. Odafigyelt rá, törődött vele, boldoggá tette, bár néha nagyon eltolta a dolgokat azzal, hogy ilyen kis mufurc volt. Ae-nek igazi menő csávó kiállása volt, akire felnéztek a barátai, tisztelték őt, és persze tartottak is tőle, de emellett ő mégis egy nagyon gondoskodó srác volt.

Pete egy kis esetlen, aranyos és visszahúzódó srác volt. Nagyon szerette Ae-t, de borzasztóan zavarban volt, valahányszor arra került a sor, hogy ezt kimutassa, ami félreértésekhez is vezetett. Ami engem egy picit zavart az ő karakterében, az az volt, hogy idegesítőnek tartotta saját magát, amiért folyton segítségre volt szüksége és folyton bajba keveredett; félt, hogy Ae ezt idegesítőnek tartja, és ezt mindig el is mondta neki, aki természetesen biztosította róla, hogy ez nem így van... De azért Pete minden részben elmondta ezt... Na ez egy kicsit felhúzott. Ezenkívül viszont nagyon szerettem a párosukat, aranyosak voltak együtt.

És akkor ott volt Tin és Can, az a páros, akikért oda meg vissza voltam. Jobban imádtam őket, mint a fő-fő párosunkat. Esküszöm, alig vártam a közös jeleneteiket, volt, hogy már idegesített, hogy nem őket mutatják. Imádtam, tényleg, oda voltam értük. Tin egy borzalmasan magába fordult srác volt, akivel nagyon csúnyán elbánt a bátyja kiskorukban, és ezért senkiben sem képes megbízni. Úgy néz az emberekre, mintha egyben le akarná nyelni őket, ellenséges, és bunkó. Nincsenek barátai, egyedül talán Pete, de én őt se mondanám igazi barátnak... számító, és nem bízik a kapcsolatokban, úgy gondolja, a végén úgyis minden arra megy ki, hogy a felek kihasználják egymást. Elítélte Ae és Pete kapcsolatát is, mert Pete gazdag volt, Ae pedig szegény, és azt mondta, Ae csak kihasználja a pénze miatt, ami persze nem volt igaz. 

Can ennek a totális ellentéte volt. Még egy ilyen életvidám, cuki srácot én még nem láttam. Állandóan pörög, eszik, rengeteg barátja van, akiket nagyon szeret, és védelmez. Tin és Can kapcsolata azzal kezdődött, hogy utálták egymást. Tin kritizálta Ae-t és Petet, amit Can nem volt hajlandó elfogadni, és kiállt a barátai mellett, kétszer be is húzott Tinnek. Aztán szépen lassan, minden találkozással enyhült ez az utálat. Tin, aki nem volt képes bízni még a saját családjában sem elkezdett bízni Can-ben. Minden egyes jelenetükben szekálták egymást, de közben mégis olyan aranyosak voltak, és annyira szemmel látható volt, ahogy Tin megváltozott, hogy az hihetetlen. Elkezdett mosolyogni, bízni az emberekben, vidámabb lett. Imádtam őket, tényleg, a legkedvencebb párosom voltak.

Ott volt még Tum és Tar bonyolult kapcsolata is. Nem tudom, ők valahogy nem tudták felkelteni az érdeklődésem... Úgy értem, sajnáltam őket, persze, kíváncsi voltam, mi lesz velük, de nem voltam úgy oda értük, mint mondjuk Tinért és Canért. Ennek lehet az is volt az oka, hogy ők nem is kaptak annyi figyelmet.

Na és akkor térjünk rá Pondra, a sorozat hetero karakterére, aki az egészet feldobta. Ez a srác akkora egy perverz gyerek volt, hogy ilyet még nem láttam. Másból sem állt ki az élte csak a csajokból, de soha egy normális barátnője sem volt. Can mellett ő volt a másik kedvencem. Be nem állt a szája, állandóan hülyeségeket beszélt, mindenbe beleütötte az orrát, de azon a szerethető, vicces módon. A kollégiumban egy szobában volt Ae-vel, így konkrétan mindenről tudott, és ezt nem is szalasztotta el kifejezni. Sokszor ő volt a kerítő a két fiú között, és ilyenkor borzasztó elégedett volt magával. Tényleg, mindenhol ott volt, mindenki kis szerelmi életébe beleavatkozott, de egyáltalán nem idegesítő módon. Az ő párosát is nagyon szerettem ChaAim-el, mert ez a lány volt az egyetlen, aki visszautasította Pondot, amit természetesen ő nem volt hajlandó elfogadni, és pont ezért szeretett bele.

Annyira egy tipikus sorozat, annyira egyszerű, semmi bonyolult nincs benne, és mégis annyira jó volt, hogy én tényleg, mindenkinek ajánlom, aki szereti a műfajt, vagy aki meg akarja ismerni. A párosaink nagyon aranyosak voltak, mindegyikük különböző, épp ezért volt jó figyelni, melyikük hogyan oldja meg a kapcsolatát. Én nagyon sokat is nevettem rajta, főleg Pond és Can miatt, és nagyon megszerettem az egész sorit, pedig nem gondoltam volna, hogy valaha BL drámát fogok nézni.

"Nem bízom senkiben. De benned megszeretnék bízni." - Tin

10 étel, amit mindenképpen meg kell kóstolnod

2018. november 24.
Találtam egy érdekes cikket, ami 10 olyan ételt sorol fel, amit mindenképpen meg kell kóstolnotok, mielőtt elhagyjátok Koreát (ha már persze eljutottatok oda). A legtöbb borzasztó jól néz ki, és szerintem bárki szívesen megkóstolná őket, így gondoltam, megmutatom nektek, melyek ezek az ételek. Ha odakint jártok, feltétlenül kóstoljátok meg őket!

 

1. Csirke és sör


Bizony, a sorozatokból jól ismert párosítás, a csirke és a sör. Már mind jól ismerjük, na de miért is olyan jó ez? Ezt az ételt a koreaiak egyébként ChiMek-nek hívják, és borzasztóan oda vannak érte, mivel a csirkét tökéletes módon tudják megsütni. Kérheted szósszal, vagy anélkül, édes és fűszeres mártással, vagy a hozzá tökéletesen illő pácolt retekkel, és természetesen egy nagy pohár hideg sörrel.


2. Gejang


A gejang nem más, mint nyers rákok szójaszószban pácolva. Tökéletes étel a kalandszeretőknek, akik nem félnek új ízeket kipróbálni. Azonban nem szabad belőle egyszerre túl sokat enni, főleg ha valaki először eszik, mert a végén még hasfájást lehet kapni tőle. Ez azért lehet, mert a rákhús egy kissé nyálkás, ami nem tesz jót a gyomornak, ha sok eszünk belőle. Csak rendelj belőle egy kis adagot, körítésként rizzsel, hogy kiegyenlítsd az étel fűszerességét.



3. Street Food/gyorskaja


Ha Koreában jársz, mindenképp ki kell próbálnod az ottani gyors kaját! Főleg a sundae-t, dukbokkit, és babos palacsintát ajánlják. A sundae a bal alsó sarokban látható fekete véres hurka. A dukbokki pedig egy fűszeres rizstorta és halpogácsa. Állítólag a sundae nagyon finom, ha belemártod a dukbokkie szószába. A babos palacsintát az éhes vendégek orra előtt készítik el, frissen és melegen. A legjobb hely, hogy ezeket megkóstold a Gwangjang piac.



4. Bibimbop


A bibimbop egyfajta vegyes rizs, ami különböző zöldségekből, húsokból áll, és ezeket fűszeres paprikás tésztával keverik össze. A tál tetejére egy sült tojást tesznek.



5. Grillezett angolna


Ez egy kötelező étel, ha Koreában jársz! Az angolnában az a jó, hogy rengetegféle ételt el tudnak belőle készíteni, különböző ízek keverésével pedig csak még finomabbá lehet tenni. Egy aprócska tipp: fedd be salátával az angolnát, és adj hozzá olyan finomságokat mint a fokhagyma, babos tészta és pácolt zöldségek.


6. Sertés láb fűszeres galuskával


Ha jól készítik el, akkor a sertésláb nagyon finom, istenien illatozik, tökéletes van sózva, mégis kicsit édeskés, és pontosan ezért illik tökéletesen a fűszeres galuskához. Ha pedig a tészta tejére teszed a sertéslábat, és együtt eszed őket, akkor az felér egy kisebb mennyországgal.


7. Kimbap


Ez egy amolyan "muszáj" ételt. Nem csak olcsó és gyors, de nagyon finom is. A kimbap tulajdonképpen rizs különböző töltelékekkel, amit nori-ba csomagolnak (pörkölt hínárpapírba). Lehet enni akár fűszeres rizssüteménnyel és sajttal. Csak mártsd bele a mártásba, egyél hozzá egy darab sajtot, és tökéletes lesz.



8. Koreai pizza


Ne a megszokott pizzát képzeljétek el, mert ez Koreában sokkal különlegesebb és másabb. A pizza tésztájában általában édesburgonya és sajt van, és bármilyen feltétet lehet hozzá kérni. Ott van például a garnélás pizza (amit én ettem Olaszországban, olasz módra, és nagyon finom volt, szóval a koreai is biztos az).



9. Naengmyun 


Ez egy hideg tésztaétel. Kétféle képen lehet elkészíteni: vagy hideg levesként, vagy forró paprikatésztával keverve.  Egyes éttermek hússal együtt szolgálják fel.



10. Koreai Grill


Ha szereted a húst, akkor muszáj elmenned egy olyan helyre, ahol Koreai BBQ-t lehet kapni. A húst a szemed előtt készítik el, és bármilyen finomságot adhatsz hozzá, például pácolt retekkel vagy zöldhagymával.


Kedvet kaptatok valamelyik ételhez? Vagy kóstoltátok már valamelyiket?

A cikk és a képek forrása: ITT

Baby and I

2018. november 2.
Műfaj: vígjáték

Játékidő: 96 perc

Dátum: 2008. augusztus 14

Ismertető: Joon Soo végzős gimnazista, aki állandóan bajba keveredik, emiatt a szüleinek nem egyszer kell bemenni az iskolába, hogy elrendezzék. Amikor ő és két barátja összeverekszik egy bandával, és ismét fegyelmi tárgyalása lesz, a szülei megelégelik. Elmennek, és otthon hagyják egyedül 10.000 wonnal. Mit is tenne egy ilyen fiú ebben a helyzetben? Hát házibulit csinál két legjobb haverjával! Ám miközben épp bevásárol a bulira, egy percre nem figyel a kocsira, és mire visszanéz már egy kisbaba pislog rá a nagy szemeivel. Egy levél tájékoztatja őt arról, hogy bizony ez az ő kisfia. 

Főszerepben:  Jang Keun-Suk (Han Joon-Su) és Song Ha Yoon (Kim Byeol)


Online: Filmezz.eu és Indavideó

Véleményem: Ez egy nagyon aranyos film volt. Látszik rajta, hogy nem egy mai alkotás, hisz már 10 éves, de a maga idejében és stílusában megállja a helyét.

"Add vissza a kisbabám!"
Adott Joon Soo, aki bármit szívesebben csinál, mintsem tanuljon. Rengetegszer keveredik bajba két legjobb barátjával, amitől a szülei besokallnak, és lelépnek, ő meg ott marad egyedül. Eleinte nem nagyon érdekli a helyzet, a pénzből, amit a szülei otthagytak neki házibulit akar szervezni, és el is megy bevásárolni rá. Épp csak egy pillanatra fordít hátat a kocsinak, és mire visszanéz, már egy pöttöm kisbaba pislog vissza rá egy levéllel, miszerint a gyerek az övé.

Ennyi is lenne az alapsztori. Maga a történet és a kivitelezés nagyon aranyos volt. A film elvileg azt akarta megmutatni, hogy hogyan válik Joon Soo bajkeverőből felelős apává, és hogy mi mindent meg nem tesz a piciért, mindezt megspékelve egy kis humorral, és egy ici-pici romantikával, de tényleg csak egy picivel. Szerintem ezt szépen és élvezetesen sikerült bemutatni.

Nagyon tetszett, ahogy a baba gondolatai is közvetítették, nagyon viccesek voltak. Tetszett még, ahogy Joon Soo eleinte meg akart szabadulni a babától - nevezzük a picit nevén, Wooram -, aztán mikor véletlenül sikerült neki, akkor már lépten-nyomon a babával kapcsolatos emlékeibe botlott, hiányzott neki, és visszarohant érte. Elszorult a szívem, ahogy bemutatták, Joon-Soo mire képes a piciért. Nagyon aranyos volt az ő kapcsolatuk, főleg a legvégére, mikor Joon Soo már nem tudott elszakadni Wooramtól, teljesen megszerette, és az apjaként tekintett rá. Szeretem az olyan filmeket, mint ez, pont emiatt a felállás miatt.


Nem is igazán tudom, mit mondhatnék még róla. Az egyetlen kivetnivalóm, hogy rövid volt. Keveselltem ezt a másfél órát, emiatt picit gyorsan történtek az események, de ezenkívül egyetlen rossz szavam sincs rá. Aranyos volt, vicces, és még sokáig el tudtam volna nézegetni Joon Soo-t és Wooramot. Én mindenkinek tudom ajánlani, egy esti filmnek tökéletes.