Korea ékkövei

The Heirs ~ The Inheritors

2017. október 6.
Műfaj: romantikus, melodráma

Részek száma: 20

Dátum: 2013

Főszerepben: Lee Min Ho (Kim Tan), Park Shin Hye (Cha Eun Sang), Kim Woo Bin (Choi Young Do)

Ismertető: Kim Tan egy bonyolult családi háttérrel rendelkező vállalatörökös, aki történetünk kezdetén az USA-ban végzi tanulmányait, nem túl nagy lelkesedéssel. Napjait inkább a szörfözés és a bulizás tölti ki, s egy ilyen "átlagos" napon felfigyel a szerencsétlenül járt Cha Eun Sang-ra. A lány csak a nővére esküvője miatt érkezett az Államokba, és miután megtalálja, rájön, hogy az esküvő kamu, ahogy sok minden más is, ráadásul a nővére egy óvatlan pillanatban meglép Eun Chan pénzével. Mindez Kim Tan szeme előtt zajlik, aki végül megsajnálja és befogadja szegény lányt, s az együtt töltött idő alatt lassan beleszeret. Eun Sang sokkal reálisabb, nem fűz kettejükhöz nagy reményeket, még ha a búcsú belül neki is fáj. Kis időeltéréssel mindketten visszatérnek Koreába, ahol döbbenten fedezik fel, hogy egy helyen laknak, mivel Eun Sang anyukája időközben Kim Tan családjának a bentlakó házvezetőnője lett. Ezek után Eun Sang megismeri a felső tízezer világát, ugyanis bekerül egy olyan iskolába, ahol köztiszteletben állók (pl. főügyész, miniszter) gyerekei, ifjú vállalatörökösök, részvénytöröklők tanulnak. A saját érdekében titkolnia kell, hogy ő ösztöndíjas, mert ezek a gazdag kamaszok nagyon kegyetlenek tudnak lenni a rangban alattuk állókkal. Mindezek tetejébe ütközési pont válik belőle, miután Kim Tan legnagyobb ellensége, az iskola rosszfiúja, Choi Young Do is érdeklődni kezd iránta.



Véleményem: Nem vagyok a mellébeszélés híve, szóval kimondom, úgy ahogy van: ez a sorozat nagyon rossz. Ahogy utána olvastam azt láttam, hogy két táborra oszlanak a nézők: vannak, akik nagyon szeretik, és akik ki nem állhatják, és azok vannak többen, akik ki nem állhatják, így most azt kérem azoktól, akik szeretik, hogy csukják be a szemüket.

Szóval: az a helyzet, hogy hiába szenvedtem végig ezt a sorozatot, a 20. rész végére sem jöttem rá, hogy valójában miről is szólt. Talán mert nem is szólt semmiről!? Az első pár rész még úgy ahogy elment, néhány jelenet még tetszett is, néhol fel is nevettem, de ennyi volt. Mintha a készítőknek az lett volna a célja, hogy minél több klisével pakolják tele a sorozatukat, és ezeket a kliséket a végletekig elrontsák. Mert a klisékkel addig semmi gond, amíg fel tudnak mutatni valami újat, valami mást, valamit, ami miatt nem érezzük annyira klisének, sokkal inkább sorsnak, karmának, elkerülhetetlen végzetnek, vagy csak balszerencsének. De itt még ez is borzalmas volt. Min-Ho ezzel a szereppel nagyon mellé fogott. De hatalmas piros pont neki, hogy még ebből a lapos, tehetetlen karakterből is kihozta a legjobbat, és megpróbálta úgy előadni, hogy tényleg jó is legyen. Mivel híve vagyok annak, hogy nem hagyok sorozatot félbe, ezért végignéztem mind a 20 részt, de nem volt nagy élmény. Mondjuk volt 2 rész a végén, ahol azt kell mondanom, rendesen kaptunk érzelmi fröccsöt. Azt a két részt végigbőgtem, de szerintem csak azért, mert én nagyon könnyen el tudom sírni magam, és nem azért, mert tényleg fájdalmas jeleneteket kaptunk. Néhol fel is nevettem a sorozat alatt, de egy kezemen meg tudom számolni ezeket az alkalmakat. Mivel az egészet a nagy kedvencem, Min-Ho miatt kezdtem el, ezért őrá összpontosítottam, és ezzel túléltem a 20 résznyi gyötrődést. Mert Min-Ho tényleg jól alakította a tehetetlen, döntésképtelen, lapos karakterét. Szóval érte végignéztem, de semmi több.

De oké, lépjük túl azon, hogy semmiről sem szól a történet. Rémesen zavart az is, hogy mindenki folyamatosan sírt, és nyavalygott. Senki nem tudta megoldani a problémáját értelmesen, helyette mindenki elrohant sírni, és sajnáltatni magát, hogy neki bizony milyen szörnyű sorsa van, mintha attól a világ normális szögbe dőlt volna. Mosoly, emberek! Az hol maradt? A főszereplő lánykánk pedig mintha álladóan citromba harapott volna, olyan fancsali képet vágott. Fogalmam sincs, hogy azért, mert a színésznő nem tud színészkedni – mivel őt eddig más sorozatban nem láttam – vagy azért, mert a rendező ezt adta ki neki utasításként – mindenesetre a lány semmi más arckifejezést nem produklát, csak szomorúan nézett 20 részen keresztül.

Na meg hát az a se veled se nélküled kapcsolat… Kim Tan maga is kimondta “Nincs még egy olyan se veled, se nélküled kapcsolat, mint a miénk.” Hát tutira nincs. Két főszereplőt én még nem láttam ennyire szenvedni. Egy ideig ez a se veled dolog is elmegy, láttam már sorozatot, ahol működött – de itt nem. Túlzásba lett víve, el lett húzva, mint a rétes tészta, és élvezhetetlenné tette a sorozatot. Szeretem, ha egy sorozatban akadályok vannak állítva a szerelmeseink elé, de azok az akadályok egyediek, kreatívak legyen. Itt mi volt? Na mi? Hát persze hogy gazdagék még az ábrázatát sem akarták látni a szegény lánynak, és még csak egy légtérben sem akarták őt tudni a fiúkkal. Miért? Miért kellett ezt ennyire elrontani?

Aztán ne is beszéljünk arról sem, hogy a két főszereplőnk között nulla kémia volt. Egyes “csók” jelenetek annyira nevetségesek voltak, hogy szerintem két bálna is több reakciót produkált volna közben. Még az az amúgy aranyosnak szánt homlokpuszi is rémesen sült el, Min-Ho ajkai szinte hozzá sem értek a lány homlokához.

Úgy gondolom, hogy a rendezők ezt a sorozatot a nagy nevekre építették: Lee Min-Ho, Kim Woo-Bin, stb. Mert rajtuk kívül ez a sorozat semmi sem adott nekünk.(Komolyan, az egészet Kim Woo-Bin karaktere, Choi Young Do tartotta életben.)

Mindent összevetve ez az első sorozat, amire azt mondom, hogy nem ajánlanám senkinek sem. Még csak azt sem tudom elmondani nektek, hogy miről szólt. Próbáltam összefoglalni, mielőtt leültem megírni a véleményem, de nem ment. Min-Ho miatt megéri annak megnézni, akik tényleg szereti őt, és látni akarja minden szerepét (én ezek közé tartozom), de Min-Hoval (és persze Kim Woo-Binnel) véget is ért a sorozat pozitivitása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése