Korea ékkövei

Bounty Hunters

2017. október 7.
Műfaj: Akció, vígjáték

Időtartam: 105 perc
               
Dátum: 2016

Főszerepben: Lee Min-Ho (Lee San), Tiffany Tang (Cat), Wallace Chung (A-Yo), Karena Ng (Swan), Louis Fan (Bobo) és Jones Xu (Tommy)

Ismertető: A történet öt fejvadászról szól, akik szökevényeket üldöznek pénzért, Kínában, Hong Kongban, Koreában, valamint Thaiföldön.


Online: Filmezz.eu

Véleményem: Na hát kezdjük azzal, hogy a hivatalos ismertető szöveg teljesen félreinformálja a nézőket. Az említett öt fejvadász közül valójában egy az, aki hivatalosan is fejvadász. Van két testőrünk, egy komputerzsenink, és egy… hát… segédünk. Ők a kis csapat, akik valójában nem szökevényeket üldöznek pénzért, csak egyetlen egy rosszfiút akarnak elkapni, aki hoteleket robbantgat fel szerte Ázsiában. És miatta is csak azért fog össze ez a szedett-vetett kis társaság, mert balszerencséjükre ők lettek a robbantgatás gyanúsítottai. Nem tudom, az ismertető szöveg kinek a fejéből pattant ki, de akárki is írta, tutira nem látta a filmet.

Na ennyike bevezető után akkor lássuk is a filmet. Összességében azt tudom, mondani, hogy tetszett. Remek kikapcsolódás volt egy kis akciót vígjátékkal vegyítve megnézni, pláne, hogy még a kedvenc színészem is játszott benne. Kicsit furcsa volt, hogy Min-Honak szinkronhangot tettek be, mert nekem nagyon hiányzott a valódi hangja. Ez volt az első kínai filmem is, szóval a nyelv is kicsit furcsa volt, de megszokható. Mindezeken kívül volt sok-sok pozitívuma a filmnek, de akadtak negatívumok is. Kezdeném is akkor az utóbbival.

Mivel ez egy akciófilm, tele volt harccal, lövöldözéssel, karambolokkal. Ezek a jelenetek annyira jól voltak megcsinálva, hogy ámultam-bámultam. Kész Amerika feeling volt. Na de a készítők arra már nem figyeltek oda, hogy egy karambol sérülésekkel is jár. Volt egy jelenet, ahol Lee San autójának nekimentek, mire az átbucskázott a másik autón, felborult, és vagy háromszor átbucskázott saját magán. Én itt konkrétan azt hittem, hogy Lee San meghalt. Az autó totálkáros, egy épben maradt része sem volt rajta. Két perccel később megjelent Lee San, két karcolással az arcán, és egy kötéssel a kézfején. Én meg csak kamilláztam, hogy most akkor mi van? Még vissza is tekertem a jelenetet, hogy biztos jól láttam-e. Mivel nem halt meg, mint ahogy hittem, hát minimum el kellett volna törnie vagy 6 bordájának, vagy a lábának, vagy a kezének. Vagy akármijének, mert nincs az az Isten, hogy egy ilyen karambolt két karcolással megússzon. Kizárt dolog.

A másik negatívum az volt, hogy kicsit… túl kedves volt mindenki. Persze vígjáték, nem lehet velejéig romlott karaktereket beletenni, mégis valahogy túlságosan jólelkűnek találtam a karaktereket. Ott volt például Cat, aki egy nagyon tökös csajszi volt, és én nagyon bírtam, mégis valahogy sikerült elhitelteleníteni magát. Ahhoz képest, hogy elvileg ő volt a fejvadász, hát szerintem simán kenyérre lehetett volna kenni. Swan szerint ő a fejvadászok legendája, ergo szép kis listája lehetett arról, kiket ölt már meg, mégsem hasonlított egy bérgyilkosra. Semmi… kegyetlen nem volt benne.

Ezenkívül a karakterek háttértörténete nagyon klisésre sikeredett. Végig déja vu-m volt, hogy én bizony ilyen sztorival találkoztam már. Bizony, szinte minden második akciófilmben hasonló a koncepció. De mivel igazából nem a háttértörténeteken volt a hangsúly, ezt még elbírta a film.

Na ennyit a negatívumokról. Lássuk a pozitívumokat. Nagyon tetszettek az akció jelenetek. Jó sokat is kaptunk belőle, és nagyon jól is voltak összerakva, szóval nagy piros pont. Tetszett még a történet alakulása, és a poénok. De főleg a kis kütyük, amiket használtak. Irtó menőek voltak. Aztán nagyon sokat lehetett rajta nevetni én legalábbis tudtam, bár lehet, itt velem volt a baj. Olvastam külföldi fórumokon, hogy a poénok nagyon gagyira sikerültek... Én ezt úgy módosítom, hogy volt, ami gagyira sikeredett. De nekem nincs sok igényem humorizálás terén, szóval az én ízlésemnek ez megfelelt. Poénok ugyan nem csattantak el száz számra, és néhány tényleg elég gagyira is sikerült, de öt percenként legalább volt valamilyen jelenet, amin nevetni lehetett. Itt figyelembe kell venni azt szerintem, hogy mindenkinek mást jelent a vicces. Aki nem nevet az egyik jeleneten, lehet fog a másikon. Tehát ez teljesen szubjektív. Én úgy gondolom, hogy vígjáték műfajban elbukott a film. Voltak poénok, és nevetni való, de láttam már vígjátékot, ami jobb volt ennél.

Aztán ott volt például Bobo, aki egy rém fura karakter volt, szerintem őt egyedül a humorforrásért rakták be, mert amúgy sok vizet nem zavart. Min-Honak inkább jobban állt a rossz fiúkkal való bunyózás, mintsem a humorizálás, de hála istennek, neki nem is ezt a szerepet szánták, nem úgy, mint A-Yo-nak és Bobonak. Külön plusz pont, hogy a komputerzseni karakter végre nem fiú volt, hanem lány. Nagyon szerettem Swant, menő volt a kis kütyüjeivel, meg a tudásával.

Na és aztán ott volt Tommy, a rosszfiúnk. Mármint képletesen szólva rossz fiú, merthogy szegény elég idétlen volt, és nem igazán tudtam, mit gondoljak róla. Egy kis szerencsétlen volt, aki apa-problémákkal küszködött, és emiatt elkezdte felrobbantgatni az apja hoteljait. Ez a háttérsztori sem tetszett. Kicsit olyan volt, mintha egy 10 éves kisfiú bosszúját láttam volna. Kaphatott volna erősebb és helytállóbb sztorit, ami ténylegesen indokot ad a kezébe a robbantgatáshoz. Valljuk be, egy elmebeteg volt a srác, de a színész ezt remekül alakította.

Úgyhogy azt tudom mondani, hogy jó kis film volt, a karakterek nagyon menőek voltak (Tommy itt kivételt képez), a színészek odatették magukat, és tényleg egy nagyon jó kikapcsolódás az akciófilm szeretőknek. Nem egy 10/10-es film, vannak benne hibák, azokon kívül is, amiket leírtam, a történet is elég egyszerű volt, de aki ezt szereti, annak tetszeni fog. Ha valaki egy durva akciófilmre vágyik, vagy a hasát szeretné fogni a nevetéstől, annak nem javaslom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése