Korea ékkövei

Tanulj Koreaiul | IV. Hónapok, évszakok, dátumok

2018. június 18.
A mai bejegyzésben bemutatom nektek a hónapok és évszakok neveit, illetve hogy hogy mondjuk a dátumokat. 

Hónapok

Január - 1 (il-wol)
Február - 2
(i-wol)
Március - 3
(sam-wol)
Április - 4
(sa-wol)
Május - 5
(o-wol)
Június - 6
(yu-wol)
Július - 7
(chil-wol)
Augusztus - 8
(pal-wol)
Szeptember - 9
(gu-wol)
Október - 10
(si-wol)
November - 11
(sip-wol)
December - 12
(sipi-wol)

Évek - 월과 (wolgwa hae) 
Év - 1 (ilnyeon)
Naptári év -
역년 (yeognyeon) 
Iskolaév - 학년 (hagnyeon)
Szökőév - 윤년 (yunnyeon)
Idén - 금년, 올해 (geumnyeon, olhae)
Tavaly - 작년, 지난해 (jagnyeon, jinanhae)
Tavalyelőtt - 2 (i-nyeon-jon)
Egy éve - 1
(il-nyeon-jon)
Jövőre -
내년, 이듬해 (naenyeon, ideumhae)
Két év múlva - 내후년, 2 (nae-hun-nyeon, i-nyeon-hun)
Félév -
반년 (bannyeon)  
Negyedév - 분기 (bungi) 
Évtized - 10 (sim-nyeon)
Évszázad -
세기 (segi)
Évezred - 천년 (cheonnyeon) 

Évszakok - 계절 (gyejeol) 
Tavasz - (bom)
Nyár -
여름 (yeoleum)
Ősz -
가을 (ga-eul)
Tél -
겨울 (gyeoul)
Tavasszal - 봄에 (bom-e)
Nyáron - 여름에 (yeoleum-e)
Ősszel -
가을에 (ga-eul-e)
Télen -
겨울에 (gyeoul-e)

Dátum - 날짜 (naljja)

Hanyadika van ma? - 오늘은 며칠입니까? (oneul-eun myeo-chil-im-ni-kka)
Június hetedike van.  오늘은 6 7일입니다. (oneul-eun yu-wol chil-im-nida)

Remélem, sikerült valami újat tanítanom nektek! ^^

Tanulj koreaiul | III. Betűk összekapcsolása

2018. május 13.
Azt már tudjuk, hogy a koreaiban gyökök vannak: ezek jelentik az egyes kis blokkokat, amibe a betűket rendezzük. Az írás egy balról jobbra haladó, lineáris írás. A koreai nyelv alapegységei a szótagok, és mindegyik szótagnak legalább egy mással- és magánhangzóból kell állnia.
Minden szótag 2-3 részből áll: egy kezdőhangzóból, egy középső hangzóból (egy vagy több magánhangzó) és rendszerint egy záróhangzóból

A kezdőhangzó csak mássalhangzó lehet. Mikor egy szótag magánhangzóval kezdődik, olyankor a magánhangzó elé be kell tenni egy -t. Ez egy speciális hangzó, amit nem kell kiejtenünk, ha egy magánhangzó előtt áll kezdőhangzóként. Ez a speciális hangzó állhat felül vagy a bal felső sarokban. 
Példák: 아니 (ani) → Itt is az 'a' vagyis betű előtt ott áll a speciális hangzónk, mert mint írtam: szótag nem kezdődhet magánhangzóval!
Vagy: - O, itt sem ejtjük a speciális hangzónkat.

Második példa: (an) - itt sem ejtjük a speciális hangzót, viszont muszáj kiírni, mert a szótag magánhangzóval kezdődik.

Ha a a szótag végén áll, akkor ng-nek ejtjük.

A szótag kezdődhet mássalhangzóval, amit utána egy magánhangzó követ. Pl.: - do.
  
A szótag elején állhat egy mássalhangzó, amit egy magánhangzó, majd végül még egy ( - han) vagy két mássalhangzó követ ( - ganh).

Na, nem is olyan nehéz, igaz? Találtam egy nagyon jó képet is, ami kicsit világosabbá teszi a dolgokat, ha nekem esetleg nem sikerült elmagyaráznom.



Egyszerű, nem igaz?
Van még egy kis apróság. A (k,g), a (külföldi k,g) hangok kicsit megváltoznak, mikor blokkokba rendezzük őket. Ide is írok nektek példákat, de ehhez is van egy abszolút remek képem, én is arról tanultam.

Először a példák: - kim. Itt a hangnak megváltozik a pozíciója. 
Vagy: , itt is kicsit változik a . Ez már nem olyan szembetűnő, de azért ezt is idevettem. Ezeket meg kell tanulni, mikor hogyan írjuk őket. 

És akkor lássuk is az emlegetett képet (ha ezt megtanuljátok, mindent tudni fogtok):



Ezzel be is fejeztük a hangult, tehát elvileg az abc-ről, és a hangok összekapcsolásáról már mindent tudtok.

Képek forrása: ITT